Malmok
Diószegen három különböző korú malom maradt fenn, melyek Kuffner Károly személyével köthetők össze. A legrégibb közöttük a város keleti részében található vízi malom. Tömegében, építészeti és szerkezeti részleteiben (boltozatok a lakórészben, a gyártási rész fölötti fedélszerkezet) későbarokk épületet 1912-ben – miután Kuffnerék vétel útján megszerezték – kis vízierőművé alakították át. A város legfontosabb épületeit 1929-ig, a villanyhálózat bevezetéséig látta el árammal. Kuffner ugyanabban az évben (1912) építtette a teljesen automatizált Mária-műmalmot. A cukorgyárhoz tartozó, attól nyugatra fekvő malom önálló egységként működött, melyet ipari vágány kötött össze a gyárral. Területe a gyáréhoz hasonlóan ésszerű, termelési és nem termelési zónára való beosztással bír. A malomépület mellett helyezkedik el a két liszt-raktár és az irodaépület. Utána áll a 20. század 60-as éveiben épült gabonasiló. Az eredeti terv részét képezte a malomtól északra szituált lakóház is. A központi lépcsővel ellátott épület máig csaknem autentikus állapotában létezik. A harmadik diószegi malom a cukorgyártól északra fekvő volt „Gazda“ gőzmalom. Kuffner 1923-ban vette meg, s ezt követően cukorrépa-raktárrá alakítatta át. Úgy mint a Mária-malomhoz, hozzá is iparvágány vezetett a cukorgyárból.
Petra Kalová, Naďa Kirinovičová
