Szerző: Katona Lívia
Az Európai Unió a szociális munkát olyan szakmai tevékenységként határozza meg, amelynek célja az egyének, a családok és az ott élő társadalmi környezet alkalmazkodásának támogatása és javítása. Annak megértése érdekében, hogy a zsidó közösség hogyan végezte a szociális munkát, először meg kell ismernünk és meg kell értenünk múltunkat, és meg kell találnunk kapcsolatok a szociális munkával.
A judaizmus azt tanítja, hogy nem csak segítségre szorulóknak, hanem segítőknek is szükségük van segítőkre. A zsidó közösségnek vannak közös problémái, és ezen egység révén erősebbé válnak. Van egy szolgáltatás, amelyet csak a társadalom képes végrehajtani. Ebben az egységben kereshetünk toleranciát és kölcsönös megértést. A judaizmus olyan gondolatokat is képvisel, mint a humanizmus, a társadalmi igazságosság, a demokrácia, a közjog és az élet tiszteletben tartása. Például értékeli az etikai kódexet, és hangsúlyozza a Tórában írt erkölcsi értékek betartásának fontosságát.
A zsidó törvények szerint minden ember méltóságát el kell fogadni. A törvény mindenkit kötelez arra, hogy vigyázzon a gyenge személyekre, akik rossz társadalmi helyzetben vannak: özvegyek, árvák, külföldiek, fogyatékos emberek, foglyok és szegények. Az izraeliták történetére vonatkozó sok hivatkozás is ezt hangsúlyozza, például, hogy Isten választott nemzete maga Egyiptomban volt „idegen”, ezért vendégszeretetteljesnek kell lenniük minden idegen számára. Az emberi természet zsidó megértése szerint minden ember szabadon jött létre, és mindenkinek lehetősége van választani a jó és a rossz között.
Ennek a könyvnek a célja, hogy bemutassa a zsidó közösség által nyújtott komplex szociális gondozásban, jótékonysági és szociális munkában nyújtott tagadhatatlan szolgáltatásokat. Az első rész nagyon fontos az olvasó számára, hogy jobban megértsük a jelenlegi helyzetet és a jelenlegi szociális törvényt. A mai helyzet évszázadok óta fejlődött. Ebben a fejezetben áttekintést adunk a szlovákiai társadalmi reformokról, amelyek a társadalomban bekövetkező változások nyomása alatt jelentkeztek. Ezek a változások arra késztették az államot, hogy garanciavállalóként és szociálpolitikai alanyként járjon el, amely a közszféra pluralista fejlesztése révén az egyéneket és más alanyokat a szociális ellátás nyújtójává vált. Többek között nyilvánvalóvá válik, hogy a zsidó közösség hol helyezkedik el a jelenlegi rendszerben.