Szerzők: Dušan Janíček, Miroslav Franko, Smerigová Gabriela, Sudová Eva, Diková Mária, Beňák Miroslav, Miroslav Eliáš

A Trnava régió édes öröksége
A Sládkovičovo, a PONVAGLI állampolgárságú társaság már régen foglalkozott a régió történelmével, de leginkább a diószégi cukorfinomító és a báró Karl Kuffner de Diószegh családjának történetével.
A történelem kutatása során hajlamosak találkozni kollégáinkkal: hasonló érdeklődésű szakmai és hobbi történészekkel. Ezért döntöttünk úgy, hogy szemináriumot szervezzünk, ahol mindenkinek lehetősége lesz bemutatni legújabb kutatásait és nyílt vitát folytatni.
A „Trnava régió édes öröksége” (Sladké dedičstvo Trnavského kraja) projekthez adományt kaptunk a 2017. évi kulturális és művészeti tevékenységekre a trnavai önkormányzati régióból. A sereďi múzeummal és a Slovenské cukrovary-vel együttműködve, s.r.o. Sereď-ben egy nagyon érdekes programot szerveztünk, ideértve a két működő szlovák cukorfinomító egyikébe történő terepi kirándulást a szemináriumok résztvevőinek. A szemináriumot a 2017-es Európai Örökség Napjai alatt rendezték meg, annak eseményének koordinátora, Miss Miroslava Valová, a trnavai önkormányzati hivatal tagja segítségével. A trnavai regionális műemlékbizottság támogatással támogatta az eseményt.
Bemutatókként kollégáinkkal és barátaival fordultunk, akik kilenc előadást készítettek, és hozzászólásuk részét képezi ennek a könyvnek.
Örülünk, hogy a szakemberek és a lakosság nagy érdeklődést mutatnak a történelem iránt. Levéltárosok, szakértők és amatőr történészek, városok és falvak képviselői, sőt még a gyármunkások is részt vettek a szemináriumon.
A projekt meghaladta az elvárásainkat, sőt a résztvevők visszajelzései megerősítették, hogy a projekt hozzájárult a Trnava régió élelmiszeriparának ipari örökségének népszerűsítéséhez. Nemcsak arra törekszünk, hogy emlékeztesse az embereket az ipar gazdag történelmére, amely 150 éve szállított bennünket cukorral, csokoládéval és pékárukkal, hanem a történelmi tárgyak és technológiák védelmére és megmentésére is. Fontos kérdés, amelyet megpróbálunk megválaszolni, az, hogy miként lehet ezeket a nem funkcionális gyárakat integrálni a mai városok és falvak infrastruktúrájába, hogy új felhasználási módot találjunk számukra.